Pezsgő Almácskák│Kreatívkodás

Azt hiszem, hogy az ősznél alkalmasabb időt keresve sem találhatnánk arra, hogy belevágjunk egy-két kreatív projektbe. Ehhez hoztam most egy remek alternatívát, amelyben a festést ezúttal a sav-bázis reakciókkal ötvözzük, hogy elkészítsünk néhány mesés, őszi ihletésű almácskát. A procedúra (1) hihetetlenül mutatós végeredményt kínál, (2) az elkészítése kimondottan egyszerű és szórakoztató egyben, így tökéletesen alkalmas arra, hogy akár otthon, akár iskolában gyerkőcökkel együtt készítsük el, (3) rendkívül olcsó, hiszen a hozzávalói megtalálhatóak egy hétköznapi háztartásban is.

A projekthez szükségünk lesz:

▪ citromsav

▪ ételszínezék (piros, zöld, sárga)

▪ szódabikarbóna

▪ rajzlap

▪ almasablon

▪ ecsetek

Azzal kezdjük, hogy készítünk egy sablont, ugyanakkor hozzátenném: ne féljetek a szabad kézi rajzolástól! Főleg, ha gyerekekkel együtt alkottok. Állítom, hogy ezeket a végtelenül egyszerű és alapvető formákat, mintákat, mint egy alma vagy egy körte nemcsak mi, hanem ők is meg tudják rajzolni. Azt hiszem, csak a mi "felnőtt agyunk" törekszik a tökéletes egyformaságra, csakhogy ezzel aligha fejlesztjük a gyerekek kreativitását. A sablont abból a szempontból tartom praktikusnak, hogy (1) felgyorsítja a munkát, és (2) biztonságot nyújt az alkotók számára. Amennyiben az egyéniség üdvözölendőségét kívánjuk hirdetni egy-egy dekorációval, adjunk szabad kezet a gyerkőcöknek, hadd mutassák meg a személyiségüket! Az almácskák elkészítésében viszont rengeteg nevelési célzatú potenciált látok. Míg a sablonok egyformaságot sugallnak, addig a festegetés során megjelenő egyedi mintázatok az egyéniségre irányítják a figyelmet. Azt hangsúlyozhatjuk vele: "Nézzétek csak! Mindannyian különböző személyiséggel vagyunk megáldva, ebben a teremben mégis egyenlőek vagyunk."

Az almák legyártását követően 1 púpos evőkanálnyi szódabikarbónát összekeverünk úgy 2-3 teáskanálnyi vízzel, hogy egy festhető keveréket kapjunk, és tetszőleges ételszínezékkel megfestjük. Készíthetünk zöld, piros és sárga alapot is, amelyet a citromsav keverékkel fogunk igazán izgalmassá varázsolni. A szódabikarbóna színezésénél ügyeljünk arra, hogy amennyiben nem pasztás állagút választunk, hanem annál hígabbat, kevesebb vízre lesz szükségünk hozzá. A szódabikarbóna után elkészítjük a citromsavas festéket. A port ismét megint csak 2-3 teáskanálnyi vízben és ételszínezékben oldjuk fel. A citromsav helyett egyébként a színezett ecet is kiválóan működik.

"Kreativitás - minél jobban használod, annál több lesz belőle."

Maya Angelou

Az ecsetet először mindig a szódabikarbónás oldatba mártjuk bele, és vékonyan felvisszük a papírra. Erre a rétegre egy másik ecsettel óvatosan felcsepegtetjük, „tunkoljuk” a színezett oldatok egyikét, amelynek az eredménye, hogy a szódabikarbóna és a citromsav azonnali pezsgésbe kezd, és különleges mintát rajzol a papírra. Innentől kezdve gyakorlatilag mindenki a saját szájíze szerint mintázhatja, színezheti a maga-maga almáját. Értelemszerűen minél több szódabikarbónát halmozunk fel a papírra, annál látványosabb reakciót érhetünk el a citromsavval. A pezsgő elegybe szabad kézzel is szórhatunk egy kevéske citromsavat, így egy kissé bebarnul az adott terület.

Az almácskákat tegyük félre száradni, és ha szükséges, ismételjük meg még egyszer a festegetést. Száradást követően kocogtassuk hozzá az asztalhoz, hogy megszabaduljunk a szódabikarbónából képzett felesleges halmoktól, amelyek alatt ott díszeleg a keverékek reakciója által képzett minta. A magam részéről viszont úgy döntöttem, hogy minél több halmot meg szeretnék menteni, így fogtam egy flakon hajlakkot, és egyszer-kétszer lefújtam vele az almákat, hogy a dimbes-dombos maradjon a felületük.

Ezt követően nincs más dolgunk, mint tetszés szerint felhasználni azokat. Felragaszthatjuk őket az ablaküvegre, vagy akár ki is lyukaszthatjuk az almákat, hogy aztán felfűzhessük azokat egy spárgára, és felakaszthassuk dekoráció gyanánt. Vehetünk akár egy hosszabb szalagot, amely illik az őszi tematikához, majd pedig ragasztópisztoly segítségével rárögzíthetjük az almákat, majd egy facsipesszel bárhová felcsíptethetjük, belógathatjuk akár a függöny közepére is. A technikát persze nemcsak kivágott papíron alkalmazhatjuk, hanem egy nagyobb papírfelületre össze-vissza is felrajzolhatunk gyümölcsformákat – almát, körtét, szilvát vagy szőlőt akár –, majd száradás után egy fényképkeretbe zárva kitehetjük a konyhába.